Restaurant

Picit igazságtalan leszek és mellette populista, demagóg, na meg előítéletes, de az Olimpia a Keleti pályaudvartól pár pillanatra található, ami nem feltétlen az ínyencek kedvenc környéke. Pedig, 2014-ben Ádám Csaba séf lett a Gault&Millau étteremkalauz szerint az év konyhafőnöke. Igazán jó konyhát visz, minden nap új és új ízekkel, ár-érték arányban pedig feltűnően remek. (Nem tudom mennyit drágult 2013-hoz képest, de akkor bőven az egyik legmegfizethetőbb fine dining étterem volt Budapesten.)

Az előétel: Olimpia kacsamáj, mangóval és angolnával

Máj, máj, máj, kacsamáj. Valamiért elengedhetetlen a goumet éttermeknek ez a fogás. Igaz elég kevés helyen tálalják mangóval, angolnával. Az étterem leghíresebb fogása ez.

A főétel: Vadasos nyúl

Szegény nővérem, sikítana, ha ezt látná, olvasná és ha meg kellene kóstolnia inkább elfutna a világ végére egy levegővel. A nyuszi neki babusgatásra szánt élőlény. Elég sokat veszít, valljuk be. A nyúl finom. Főleg ilyen alaposan és kifinomultan elkészítve. Lila krumpliból a köret, egy újragondolt vadasos mártással nyakon öntve.

A desszert: Céklás wasabis süti

Talán ez az első nagy „tessék?, parancsolsz?, hogy hogyan?, micsoda?” érzésem. Wasabi? Cékla? Süti? Értem én, de ezt emberi fogyasztásra? Hát, a céklát jól megfőzzük, leturmixoljuk, zselatinnal befogatjuk és kis kandírozott narancshéjjal ízesítjük. A wasabi is kap vizet meg zselatint. A tészta tényleg sütis, még diós is. Láss csodát, már megint a fránya előítélet, a végeredmény pupilla tágító, hogy: „wow, na ez meg mi?”, új és finom.

A recepteket megtalálhatjátok a www.lifenetwork.hu oldalon. Egy próbát mindenképpen megér, hátha az otthonunkba varázsolhatunk pár Michelin-csillagot.

Budapesten sok jó étterem van. De kévés olyan gourmet hely, ahol ebédidőben lightos techno szól, vagy valami olyan zene, amire még véletlenül sem számítasz. Részemről ez az egyik jó pont. A másik, hogy simán, lazán, de szakértve szolgálnak fel és ki. Nincs feszengés, nincs fehér kesztyű, mégis minden magas színvonalú. A borlaptól az ételen keresztül a kiszolgálásig. Na meg véletlenül se feledkezzünk meg Mizsei Jánosról, az ifjú – a forgatáskor éppen 22 éves – konyhafőnökről sem.

Az Előétel: Kacsamáj kukorica habbal és tempurált kukoricával

Már majdnem leves. Pontosabban majdnem annak hat. Mélytányér, minden nélkül kisütött kacsamáj, tempurált bébi kukorica és kukorica hab. 
A tempurálásról azt olvastam, hogy olyan mintha a japánok mellényúlnának és a palacsintatésztába mártanák a rákot gyorspanír helyett, jelen esetben a kukoricát. Mindegy is, a lényeg, hogy roppanós lesz és finom.

A Főétel: Báránygerinc, szilvával és paszternákkrémmel

A bárány gerinc eleve egy jó választás. A szilvalekvárban elkészített szilva is ínycsiklandozó, a paszternákkrém meg nekem egy kvázi személyes kedvencemmé avanzsált. Ezek együtt, egy tányéron elég meggyőzőek.

A Desszert: Passiós csokimousse  

Jánost lecseréltük, Lőrincz Szilvia cukrászra. Itt mindenki fiatal! Na mindegy, szóval a desszert. Csokis piskóta alulra, maracuját elrejtjük a csokimoussban és kész is, de ha bonyolítani kívánjuk akkor még kap egy kis csokimázt a mousse.

A recepteket megtalálhatjátok a www.lifenetwork.hu oldalon. Egy próbát mindenképpen megér, hátha az otthonunkba varázsolhatunk pár Michelin-csillagot.